BIOLÓGIA TÉTELEK
|
A keringési rendszer A szervezet szöveteit, szerveit, vérerek hálózata szövi át. Az erekben folyó vér látja el a sejteket tápanyaggal és oxigénnel, ugyanakkor elszállítja a bomlástermékeket és a szén-dioxidot. A normális vérnyomás értéke 120/80 Hgmm. Idősebb korban az erek rugalmassága csökken, ezért magasabb.( A szív speciális izomzatának összehúzódását – amikor vért lök ki magából- szisztolénak nevezzük, elernyedését diasztolénak. ) Az első szám a bal kamra összehúzódásakor mért szisztolés nyomás értéke, a második a kamra elernyedésekor mért diasztolés nyomásé. A szív-és ér betegségek leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Az erek fala merev lesz, az érfal rugalmas elemei elpusztulnak, különböző anyagok rakódnak le bennük. Általában az idősebb kor betegsége, de tartósan stresszes életmódú fiatalabbaknál is gyakori. Érelmeszesedésre hajlamosít a tartós idegrendszeri izgalom, a zsíros táplálék fogyasztása, a dohányzás és a magas vérnyomás. Agyér-elmeszesedés során az agysejtek nem jutnak elég oxigénhez, így az agyműködés károsodik. A megkeményedett erek elpattanhatnak, és létrejön az agyvérzés. Ekkor a vérömleny nyomást gyakorol az agy különböző részeire, és így működéskiesés jöhet létre.(bénulás, beszédképtelenség, stb) Koszorúér-elmeszesedéskor a szívizom kap kevés oxigént. Jelentkezhet a betegség enyhébb formában, ami ismétlődő szívtájéki fájdalmakkal jár, és jelentkezhet súlyos formában, életveszélyes koszorúér-elzáródással. Ezt nevezzük szívtrombózisnak. Ekkor egy vérrög elzárja valamelyik eret, így a szívnek egy része nem jut elegendő vérhez. A szív-és érbetegségek megszaporodásában sok tényezőnek van szerepe: élettempó felgyorsulása, stressz, alkohol- és nikotinfogyasztás, túltápláltság, és mozgásszegény életmód nagyban hozzájárulnak a betegségek kialakulásához. Rizikófaktor: a betegség kialakulásának esélyeit növeli meg, nem biztos, hogy kialakul. ( a betegséghez környezeti tényezők mellett genetikai hajlam is szükséges) Gyakoriak a szív saját keringésének zavarai. Ha a szívizom nem kap elegendő mennyiségű oxigéndús vért, koszorúér-keringés elégtelen lesz. Ekkor jelenik meg a szívtájéki szorító fájdalom, az angina pectoris. Ha a koszorúér valahol elzáródik, a szívizom egy része elhal. Ezt nevezzük infarktusnak. Nagy ér elzáródása a szívben és ezáltal nagy kiterjedésű szívizomelhalás azonnali halált okoz. Előzménye lehet az angina pectoris. Embólia: az érfalról leszakadt vérrög, vagy zsír, esetleg gáz érrendszeren belüli keringése, és létfontosságú ereket zár el ( szívembólia=szívinfarktus) LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||